Melyik sávban játszol?

Nem kell különösebben jártasnak lenni a gazdaságban, hogy az ember felkapja a fejét arra a kijelentésre, miszerint „11 ezer lej nyugdíj kevés.” Az első reakció természetesen a felháborodás. „Komolyan?!” – kiáltja a belső hang. De mi lenne, ha megpróbálnánk ezt nem a megszokott dühös olvasói szemszögből nézni, hanem vállalkozóként értelmezni?

Ugyanis van itt valami, ami túlmutat a román állam és a nyugdíjrendszer aktuális abszurditásán. Ez pedig a vonatkoztatási rendszer kérdése.

Milyen sávban gondolkodsz?

A legtöbb embernek – és vállalkozónak – van egy belső „ársávja”, amit normálisnak, reálisnak gondol. Nem csak az árképzésnél, hanem a saját fizetésüknél, a munkatársaik bérénél, a termékeik árazásánál is. Ez a sáv határozza meg, hogy mit tekintenek elfogadhatónak, és hol húzzák meg a „sok” és a „kevés” határát.

Az igazságszolgáltatási tanács elnöke számára a 11 ezer lej kevés – mert az ő gondolkodási sávja magasabban húzódik. Nem azért, mert kapzsi. Hanem mert más élethelyzetből, más referenciából indul.

A kérdés az: te melyik sávban játszol?

Amit nem látsz, azt nem fogod elérni!

Ha te például havi 3000 eurós fizetést szeretnél vállalkozóként, de a céged struktúrája, működése, ára, ügyfélköre csak 1500 eurót termel ki – akkor nem a céloddal van baj. Hanem azzal, hogy nem abban a sávban működsz, amiben ez a cél reális lenne.

A vállalkozásod akkor fog felnőni a céljaidhoz, ha tudatosan áthangolod a vonatkoztatási rendszeredet:

• Árképzésben: ne a legolcsóbb vevőkre lőj, ha a cél nem az ő igényeik kielégítése
• Munkatársakban: ne akarj prémium ügyfelet kiszolgálni minimálbéres csapattal.
• Kommunikációban: beszélj olyan nyelven, amit az ideális ügyfeled megért – és rezonál rá.

Kapd azt ami jár, ne azt, ami jut!

Sokan beérik azzal, ami épp jön: „Ennyi lett a hónap végén. Ez van.” A vállalkozó viszont nem a véletlenre épít, hanem célzottan építkezik. Ha nem számolod ki pontosan, hogy miből lesz a te „11 ezer lejed”, akkor mindig csak jutni fog neked valami – és nem az, ami járna.

A kérdés az: fel tudod-e húzni a saját sávodat?

Ez a bejegyzés nem a nyugdíjakról szól. Hanem arról, hogy mit tekintesz elérhetőnek, elfogadhatónak, „normálisnak” a saját vállalkozásodban. És hogy hajlandó vagy-e tudatosan, lépésről lépésre átírni ezt a belső sávot, hogy végre ne csak álmodozz arról, amit szeretnél – hanem meg is tudd teremteni.

Mert valójában nem az az irreális, hogy valaki sokat szeretne keresni.

Hanem az, hogy valaki nem hajlandó felnőni a céljaihoz.