logo
notfound

Te hogyan érvényesíted a saját nézőpontod szerinti “jót”?

Kilépsz a lakásból. ✈️ Elmentél otthonról.

Egy másik kontinensről jössz hazafelé és landolsz valahol Európában. Az érzésed, hogy most már otthon vagy.

Kilépsz az országhatáron és az az érzés, hogy: na most mentem el otthonról. Ha Magyarországra lépsz így be, akkor talán azt mondod, hogy igazából hazajöttem.

Belépsz a városodba: Na… hazajöttem.

Amikor belépsz a lakásodba: Hahóóó… 🏠 Hazajöttem! 🙂

Biztos vagyok benne, hogy amikor egy asztronauta visszatér a Földre, akkor – akár az óceánba pottyan, akár nem – azt érzi, hogy hazajött.

Jó sok otthon, meg haza, meg itthon van, nem?

🌎 Pár ezer méter magasból írva ezeket a sorokat, az jutott eszembe, hogy minél távolabbról megyünk haza, annál távolabbi földrajzi zónát érzékelünk otthonnak és minél távolabbra megyünk, annál tovább érezzük úgy, hogy:

– Na most jöttem el otthonról.

Egy országhatár után:

– Na most aztán tényleg nem vagyok otthon.

Landolsz egy másik kontinensen: 🛬

– Na de most! Ez most már valóban nem az otthon. 🗺️

Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor igazából csak a nézőpont határozza meg, hogy mit nevezünk otthonnak. 🤔

És mit nevezünk munkának? Amikor dolgozunk? Amikor bent vagyunk a cégben? Amikor a munkaidőnkben vagyunk? Ez is csak nézőpont kérdése.

💶 Valaki hazavisz 2500 lej fizetést és elégedett, mert most kapott fizetésemelést. Valaki más a szüleivel él és sehogy sem jön ki az 5000 lejes fizetéséből. Egy harmadik azt nézegeti, hogy a 15 000 lejes fizetésén növelni kellene, mert az infláció komoly hatással volt rá. 💰A jó fizetés is nézőpont kérdése.

A jó munkatárs, a jó munkaadó, a jó marketing, a jó cég, a jó autó, házasság, muffin, homok, csók mind-mind valakinek a nézőpontjából jó és valaki máséból akár csapnivaló is lehet. ⚖️

Ugyanarról a minőségről beszélünk és mégis egészen széles a skála, hogy mit tekintünk jónak vagy éppen rettenetesnek.

Nem elég, hogy széles a skála, de ha megnézzük a „közepét”, az elfogadott „normálisat”, az általánosan jónak tekintett céget, fizetést, ablaktörlőt, szappant, akkor ez még változik is.

Az általánosan elfogadott „jó” alapján, ma nem ugyanattól jó a szappan, a házasság, a munkahely, az inas mint 5-10-50 évvel ezelőtt.

Nos… 🤓

Most, hogy egy rakás evidencia után minden olyan olvasót elveszítettem, akit el akartam veszíteni, íme még egy evidencia:

– mindenki a saját nézőpontjából tekintett „jó” irányába igyekszik alakítani a világot.

Mindenki a saját nézőpontjából jónak tekintett munkahelyet, szórólap osztogatót, regényt és nemesvakolatot akar látni a környezetében.

#milennehaezenahéten?

Minden héten ezzel idegesítelek.

De mi lenne, ha ezen a héten úgy igazán határozottan és tényleg dolgoznál rajta, hogy a te értékrended, nézőpontod szerinti „jó” érvényesüljön?

Ez nem csak példamutatást jelent a hibázó munkatárs korrigálásában, a butaságot elkövető beszállítónak megfogalmazott jószándékú javaslatban stb., hanem ennél többet.

Mi lenne, ha ezen a héten úgy különösen felemelnénk a fenekünket és a tiszta munkahely, a másikra- és nem telefonunkra figyelés, a lenyugtázott pincér kapcsán, „hangosan” emelnénk a standardokat.

Standardok voltak, vannak és lesznek. És változnak.

📊 És nagyon nem mindegy, hogy puhulnak, hígulnak vagy éppen ellenkezőleg, a javukra és mindannyiunk javára módosulnának.

Mi lenne, ha ezen a héten tényleg odatennéd a csontot, hogy az általad helyesnek gondolt standardok érvényesüljenek a munkádban, a bevásárlóközpontban, az oviban? 💯

#nézőpont #standardok #emeljszintet
Iratkozz fel a hírlevelünkre és AJÁNDÉKBAN részesülsz!

Leave A Comment

Marketingiskola